:: Címerek |

|
:: Statistics |
|
6.522 névsora
|
2.525 adatbázisok
|
|
Családtörténeti könyv Gyoma
Gyoma (ma Gyomaendrőd) a Hármas-Körös bal partján található Békés megyében. Hajdan Póhalom, Ege, Endrőd és Nyárszeg falvak vették körül. Nevét valószínűleg első Gyoma nevű tulajdonosától vagy lakosától vehette (a gyoma, goma szó másik jelentése: torkolat). Első említése 1332-ből származik (papja, Pál 5 garast fizetett a pápának). A XIV-XV. században birtokosai az egymással rokon Neczpáli és iktári Bethlen családok voltak. Gyoma a XVI. század közepén még katolikus (papja 1552-ben még megfizette a tridenti zsinatra utazó követ költségeiből ráeső 3 ftot), a XVII. században azonban már református vallású lakosok szállták meg. 1685-ben lakosai elmenekültek, így amikor 1698-ban a kincstári tiszttartó végigjárta a békésmegyei falvak helyeit, Gyomán már csak húsz elpusztult házhelyet talált. 1701-ben néhányan újra megtelepedtek a régi faluhelyen (ekkor a régi templom még épen állt), de két év múlva elmenekültek a fosztogató ráczok elől. 1707-ben vagy 1708-ban megint megkísérelték a falu benépesítését, csakhogy ekkor sem lakhattak itt tovább két esztendőnél. 1709-1718-ig Gyoma lakatlanul állt és így kapta meg 1720-ban báró Harruckern János György. Az ő intézkedéseinek köszönhetően a lakosok biztonságban érezték magukat és gyarapodásnak indult a település. Az 1739-es pestis nagy kárt okozott a községben, mert 485 ember halt meg, ami közel a lakosság felét tehette ki. 1798-ban a Harruckern-örökösök Gyomát a szarvasi rátához osztották, s így került a gróf Stockhammer család kezére, aki 1836-ban először haszonbérbe adta Szitányi Ulmann Francziskának, Wodiáner Móricz nejének, később (1839-ben) pedig el is adta neki. Már előzőleg Stockhammer Ferdinánd jószágkormányzói, Bujanovits Ágoston (1812-1829) és Csepcsányi Tamás (1829-36) uradalmi kastélyt s különféle uradalmi épületeket készítettek itt, 1836-ban pedig Ulmann Francziska fia Wodiáner Sámuel költözött ide le gazdálkodni. Csepcsányi, mint ágostai evangélikus vallású hitfeleinek pártfogója, volt az, ki 1830-ban Berényből (ma Mezőberény) német ágostai evangélikus lakosokat telepített Gyomára. Ezek számára 1840-ben szerveztek lelkészséget; templomot pedig 1863-ban építettek. E templom 1887-ben leégett, de az ágostai evangélikus vallásúak hamarosan helyreállíttatták. Gyoma 1719-ki 19 lakosságának számát legfeljebb 150-re tehetjük. 1773-ban 191 telkes jobbágy, 10 házas zsellér, 81 házatlan zsellér, 18 iparos és 17 kereskedő család, vagyis mintegy 1490 lélek lakta. A házak száma 1773-ban 330, 1827-ben 736; 1850- ben 1107; 1890-ben 1807 volt. 1827-ben a lakosok száma 5244-re 1852-ben 7806-ra és 1890-ben 10.867-re emelkedett. Ez utóbbiak közül 10.207 magyar, 596 német, 57 tót, 7 egyéb nyelvű. Vallásra nézve 803 római. katolikus; 7 görög katolikus; 6 görög keleti; 698 ágostai evangélikus.; 9038 evangélikus református; 2 unitárius; 8 egyéb keresztény; 305 zsidó.
Az anyakönyvek
A Magyar Országos Levéltárban a gyomai német evangélikus egyház anyakönyvei az 1835-1895 közötti időszakra vonatkozóan találhatók meg (filmszám: A2017). A legelső bejegyzést a születési anyakönyvben találjuk 1835. augusztus 14-i dátummal (Magdalena, Adamus Bardolf lányának születése) az utolsót pedig 1895. szeptember 24-én a házassági anyakönyvben (Wagner Ádám és Klein Julianna házasságkötése. A házassági anyakönyvet egyébként csak 1841-től vezették.). A mormon egyház rendelkezik továbbá a polgári anyakönyvekkel 1895 októberétől 1975-ig bezárólag. (filmszámok – 15 db: VAULT INTL 2150795- 800, 2185270-272, 1478960-962, 1574450-452)
A gyomai evangélikus németek
Mint azt láthattuk, elsődlegesen a mezőberényi németek települtek át Gyomára. Emellett természetesen érkeztek családok – Mezőberénnyel egyébként szoros kapcsolatokat ápoló – egyéb evangélikus falvakból (Vadkert (ma Soltvadkert), Harta (Kisharta)) és szórványosan egyéb településekről is (Gömör megyei, Szepes megyei, stb.). Mint az a kiemelt neveknél is látható a Mezőberény már az egykori Magyar Királyság területén belüli családok második, harmadik „állomása” volt. Az elsőre – korábbi Somogy-Tolna-Baranya megyéket (Schwäbische Türkei) nem érintő – idetelepülők száma csekély.
|
|